A koronavírus-fertőzés következtében felmerülő gazdasági problémák számos munkáltatót arra ösztönöznek, hogy csökkentsék költségeiket, így munkaviszonyokat szüntetnek meg, átszerveznek, illetve a munkaszerződések feltételeinek újratárgyalását kezdeményezik. Érdemes áttekinteni, hogy kinek mihez van joga.
A munkaszerződés kizárólag közös megegyezéssel módosítható
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 58. §-a alapján a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ebből következően a munkáltató egyoldalúan sem a munkakört, sem a munkabért, sem pedig a napi munkaidőt nem módosíthatja. Amennyiben mégis ilyen igénnyel lépne fel, ehhez a munkavállaló beleegyezése is szükséges.
Fontos azonban rámutatni arra, hogy amennyiben a munkavállaló a beleegyezését megtagadja, a munkáltató a működését átszervezheti, s ennek következtében a munkavállaló munkaviszonyát felmondással megszüntetheti. Ez világjárvány esetén feltehetőleg nem is minősül jogellenesnek, hiszen a járvány valamennyi vállalkozás életét alapvetően érinti.
A munkavállaló nem írható ki másnaptól szabadságra
A szabadságot az Mt. 122. §-a alapján – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
Látható, hogy a munka és a magánélet összhangjának biztosítása céljából a törvény nem teszi lehetővé a prompt szabadságkiadásokat. Ezzel együtt érdemes a munkavállalónak azt is végiggondolnia, hogy a szabadság legalább a távollét fizetett formája.
Az sem kizárt, hogy a munkáltató a hatályos szabályok alapján bérfizetési kötelezettség nélkül tartsa otthon a munkavállalókat, hiszen erre vis major esetén a törvény lehetőséget biztosít. Érdemes tehát közösen gondolkodni a munkáltatóval.
Keresőképtelen, illetve kismama státuszban a munkaviszony nem szüntethető meg
Alapvető szabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató cselekvési szabadsága azonban bizonyos esetekben törvény által korlátozott. A munkáltató ugyanis felmondással érvényesen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, valamint a nő emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenesnek minősül.
Bizonyos esetekben a munkáltató a felmondását ugyan közölheti, ám a felmondási idő fog később elkezdődni. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság lejártát követően kezdődik el.
Működési ok miatti felmondás esetén végkielégítés is jár
Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt felmondással megszünteti, a munkavállaló végkielégítésre válhat jogosulttá.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének időpontjában legalább 3 év időtartamban fennálljon. A végkielégítés mértéke a munkavállaló egytől hathavi távolléti díjának megfelelő összeg. Amennyiben pedig a munkaviszony megszüntetésére védett korban, az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül kerül sor, a végkielégítés mértéke egytől háromhavi távolléti díjjal emelkedik.
Adó- és járulékfizetési könnyítések
Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a kata fizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.
A rendelet pontosítja azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeket folytatók adó- és járulékfizetési kedvezményekben részesülnek.
A könnyítések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Szochofizetés
Nem kell szochót fizetnie az említett tevékenységeket folytató
a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak, e jogállására tekintettel.
Járulékfizetés
A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az említett tevékenységek szerinti
a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
b) egyéni vállalkozó és
c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó
esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
A szocho-, illetve a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó kötelezettség esetében kell alkalmazni.
A járulékfizetési mentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Szakképzési hozzájárulás
Az érintett körbe tartozóknak nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.
Rehabilitációs hozzájárulás
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. paragrafusának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének a kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
Kiva
Az említett meghatározott tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató, kisvállalati adózást választó vállalkozásoknak e tevékenységükkel összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettségük megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteniük a személyi jellegű kifizetések összegét.
Katások
Azok a katás vállalkozások, amelyek
1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytatók) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a kisadózó után a katatörvény szerinti tételes adó megfizetése alól.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
Fontos, hogy e rendelkezést az a katatörvény hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapban is katás volt.
A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.
Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszíti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
